Augusztusban újra felkerekedett a csapat az Alpok magashegyei felé. Bokasérülésem miatt a "gyengített" változat valósult meg, 7 nap alatt ~6000 m szintemelkedéssel.
Az első, szombati, ráhangoló túra a Postalm-szurdok klettersteig útja volt, ahol Józsi és fia is velünk tartottak. A remek hangulatú túra után délután tovább álltunk és este már a Dolomitokban vertük le sátrainkat. Másnap a Giovanni Lipella via ferrátán jutottunk fel a Tofana di Roses 3225 m-es csúcsára. A következő "pihenő" napon csak délben indultunk el, és a kocsival sem tudtunk haladni a megfelelő ütemben. Így a röpke 1000 m szintet fél 11-re gyűrtük le. Másnap a rendkívül látványos Via delle Bocchette Centrali ferrata következett. Délután újból tovább álltunk, és szintén elég későn értünk az Ortler lábához. Külön utakon jutottunk fel a 2550 m magasan álló menedékházhoz, ahonnan másnap a Payer-hüttéig mentünk. Délután benéztük az utat, rápihentünk a következő napra. Csütörtökön délelőtt az Oszták-Magyar Monarchia legmagasabb csúcsáról, a 3905 m magas Ortlerről csodáltuk a tájat. Délután visszamentünk a Tabaretta házig. Az utolsó attrakció az igen csak extrémnek számító Tabaretta Klettersteig tette fel a koronát a hétre.
Köszönet a fiúknak az irántam tanúsított türelmükért!
Képek:
- Postalmklamm Klettersteig (klettersteig, D, Salzkammergut)
http://bibircs.blogja.net/sorozat.php?s=2009-08-15
- Tofana di Roses (3225 m) (via ferrata Giovanni Lipella, C/D, Dolomitok)
http://bibircs.blogja.net/sorozat.php?s=2009-08-16
- Via delle Bocchette Centrali (via ferrata, C, Brenta-csoport)
http://bibircs.blogja.net/sorozat.php?s=2009-08-18
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése